- Jó napot! Mit óhajt?
- Mit is? Világbéke, egy új Mercedes, de egy jót szarni se lenne utolsó.
- Ember... azt mondja, hogy mit adhatok!
- Puszit ne. De egy kisebb táskányi készpénzt elfogadok.
- Az isten szerelmére, mit szeretne inni?
- Miért, mi van?
- Á semmi, csak álldogálok a pult mögött, olykor beszélgetek a vendégekkel.
vendég és kocsmáros
- Ismeri Kovácsot?
- Kovácsot?
- Kit?
- Kovácsot.
- Nem ismerem.
ismeretlen
- Beismeri, hogy maga egy szarházi kurvapecér, igen vagy nem?
- Nem, ezredes úr.
- A jóistenit, ki akar kezdeni velem. Egy büdös centért átugrom ezt a nagy, kövér asztalt, és tagról tagra széttépem azt a büdös, gyáva testét.
- Rajta! Rajta!
- Metcalf, maga büdös kurvapecér, nem mondtam magának, hogy fogja be azt a büdös, gyáva, hülye pofáját?
- Igenis, ezredes úr. Elnézést kérek, ezredes úr.
- Akkor mi lenne, ha befogná.
- Csak tanulni próbálok, ezredes úr. Csak úgy tanulhat az ember, ha próbálja.
- Ki mondja ezt?
- Mindenki ezt mondja, ezredes úr. Még Scheisskopf hadnagy is ezt mondja.
- Maga is ezt mondja?
- Igenis, ezredes úr - De mindenki ezt mondja.
- Nahát akkor, Metcalf, mi lenne, ha maga megpróbálná megtanulni befogni azt a hülye pofáját. Na. Hol is tartunk? Olvassa vissza az utolsó mondatot.
- Olvassa vissza az utolsó mondatot.
- Nem az én utolsó mondatomat, maga hülye - Valaki másét.
- Olvassa vissza az utolsó mondatot.
- Ez megint az én utolsó mondatom!
- Nem, ezredes úr - Ez az én utolsó mondatom. Egy perce olvastam fel önnek. Nem tetszik rá emlékezni, ezredes úr? Hisz csak egy perce volt.
- Ó, istenem! Olvassa vissza nekem az ő utolsó mondatát, maga hülye. Mondja csak, hogy az istenbe hívják magát?
- Papagáj, ezredes úr.
- Nahát, akkor legközelebb maga kerül sorra, Papagáj. Mihelyt az ő tárgyalásával végeztünk, kezdődik a magáé. Értette?
- Igenis, ezredes úr. Mi a vád ellenem?
- Ki a fene törődik azzal. Hallotta, mit merészelt tőlem kérdezni? Majd megtanulja, Papagáj, abban a pillanatban, mihelyt Clevingerrel végeztünk, majd megtanulja Clevinger kadét, mit... ugye, maga Clevinger kadét, és nem Papagáj?
- Igenis, ezredes úr.
- Jó. Mit...
- Én vagyok Papagáj, ezredes úr.
- Papagáj, milliomos a maga apja, vagy tagja a szenátusnak?
- Egyik sem, ezredes úr.
- Akkor maga vért fog pisálni, Papagáj. Nem is tábornok, nem is magas rangú tisztviselő, ugye?
- Nem, ezredes úr.
- Akkor jó. Mi az apja foglalkozása?
- Halott, ezredes úr.
- Nagyon jó. Tényleg vért fog pisálni, Papagáj. Magának tényleg Papagáj a neve? Különben is, milyen mocskos, rohadt név az, hogy Papagáj? Nekem nem tetszik.
A 22-es csapdája